Jennifer A. Nielsen - The ​False Prince ~A hamis herceg (#Mostani olvasás 01)

Jennifer A. Nielsen

The ​False Prince – A hamis herceg (Hatalom-trilógia 1.)

"– Éhes vagyok – mondtam. – Sült húst készültem vacsorázni, úgyhogy akármi ételük is van, ajánlom, hogy jó legyen."

Fülszöveg:

Egy ​merész terv borzalmas útra és az árulás szélére sodor egy árva fiút.

Carthya királysága polgárháború szélén áll. Hogy egyesítse a széthúzó népet, Conner, egy nemesember a királyi udvarból, ravasz tervet eszel ki: kitanít egy árva fiút, hogyan adja ki magát a király rég elveszett fiának, és bábhercegként trónra ülteti.

Négy árva verseng a szerepért, köztük a makacs Sage is. Sage tudja, hogy Conner szándékai nem éppen nemesek, de mivel saját élete is cérnaszálon függ, nem tehet sokat – el kell érnie, hogy Conner őt válassza, vagy nem kerül ki élve a kalandból.

Ahogy Sage az omladozó árvaházból Conner bámulatos birtokára kerül, egyre több hazugságra és árulásra derül fény, míg végül az igazság is kiderül, ami Conner minden tervénél veszélyesebbnek bizonyulhat.

Hihetetlen kaland tele veszéllyel, izgalommal és hazugsággal. Az utolsó oldalig fogva tartja az olvasót.

„Letehetetlen.” – The New York Times Book Review

„Kaland, rejtély és feszültség bombabiztos elegye.” – Horn Book

Vélemény:

Jennifer A. Nielsen ezzel a könyvel egy remek kezdést adott egy remek trilógiának! Egy olyan fantasy könyvet kapunk a kezünkbe, amiben csak a helyszín fantasy, hisz az nem létezik. 

A könyv remekül szerepel, mint első kötet, felvezeti a folytatást, megismerteti velünk a szereplőket, és az alapkonfliktust, ráadásul már a történet közepébe is hellyel-közzel belecsöppenünk. 

A könyvről csak pozitív véleményeket lehet olvasni /Elvétve akadnak negatív hozzászólások, de nem mindenki szerethet mindent!/ és úgy gondolom itt sem fogtok mást találni. (Én kifejezetten örültem hogy a kezembe vehettem, nagyon régóta vártam, hogy láthassam a könyvespolcomon, de valaki mindig megvette előlem....ejnye! Viszont Kasumi kölcsön adta, örök hálám neki! ♥)

A történet remekül ki van dolgozva, élvezhető, könnyen olvasható, és valóban "Letehetetlen". Nehezen tud elszakadni a szereplőktől és a világtól az ember, ha egyszer úgy igazán nekiül, és beleássa magát. Igazán könnyű sodródni az árral és belefeledkezni a történésekbe, valamint a világfelépítése sem követhetetlenül bonyolult. Könnyen bele tudunk olvadni a főszereplő bőrbe, oda tudjuk magunkat képzelni a helyébe, viszont a mellékszereplők cselekvéseit is megtudjuk érteni..többé- kevésbé.

Az elején kicsit nehezen indulnak be a történések, ne ijedjen meg senki, mert nem kell sokat várni az izgalmakra. A legjobb az egészben, hogy az ember az elején nyilvánvalónak tart dolgokat, de egyszerűen annyira elvezeti az olvasót más irányba a  történet, hogy a végére a feltételezéseket, megérzéseket teljesen elfelejtjük. Aztán jönnek a fordulatok.. de még milyen fordulatok! 

A karakterek könnyen megszerethetőek,(jobb esetben), viszont nagyon hamar el is lehet tőlük hidegülni. Majdnem mindenki nevében mondhatom, hogy Sage és Mott tipikusan  azok a karakterek, akik igazán beletudják magukat lopni az ember szívébe: Sage a pimaszságával,Mott pedig a tisztán látásával és jó szívével.  

Sage-ben nagyon tetszett, hogy küzdött magával, próbált rájönni, ki is ő valójában, próbálta eldönteni ki szeretne lenni  és ezt  összeegyeztette azzal, hogy kinek kell lennie. Fiatal kora ellenére az esze jobban vág, mint a a vajazókés, ha a vajba mélyed. Nem véletlenül fejezem magam így ki, Sage jelleme tényleg ennyire simulékony, puha. Nagyon élveztem minden gondolatát, díjaztam a humorát valamint tettrekészségét.

Muszáj még megemlíteni Imogent is, aki szintén szerethető karakter. Már ebben a kötetben is nagy jelentőséggel bír, még akkor is,ha első olvasásra nem is tűnik úgy. Érzékelhető egyfajta szerelmi szál Sage és közte, de szerencsére ez nem kap akkora hangsúlyt. Ne értsétek félre, szeretem a szerelmi szálakat, ellenben ebben a könyvben kifejezetten tetszett, hogy nem tudtam eldönteni teljes mértékben, mennyire is vonzódnak ők egymáshoz. Az a lelki támasz viszont, ami Imogen volt Sage számára, említésre méltó. Kevés ilyen női karakterrel lehet találkozni. Ebben a lányban semmifajta önzőség sincs, vannak hibái, mint mindenkinek, ennek ellenére annyira lojális, hogy még a saját maga érdekeit is háttérbe képes szorítani, teszi mindezt olyan természetesen, hogy nem tűnik szenteskedőnek. ( Nem is az, mondjuk. ) 

 Én kifejezetten bírtam Connert a könyv elején és közepén,  a végén viszont ellenszenves volt. Conner jellemén nagyon nehéz eligazodni. Az ember hol igazat adna neki, hol felpofozná. Vannak döntései, amiket meg lehet érteni. Nehéz eldönteni, mit miért tesz, azt pedig még nehezebb, hogy vajon az önzés vagy a hazaszeretet vezérli-e? Érdekesség: a fülszöveg alapján, így látatlanban, nekem a legszimpatikusabb karakter Conner volt. A következő kötetekből egy kis vélemény: szerintem Sage egyedül Connerrel kapcsolatban nem tud "helyesen" cselekedni, nem tudja félretenni sérelmeit. Igaz, én se vagyok benne biztos, hogy nekem menne, de szerintem, ha Roden kapott még egy esélyt Conner is kaphatott volna. 

Tobias szegény, elég idegesítő karakter, nem igazán nőtt fel, olyan tipikus "stréber" tudjátok, mikor kimondjátok a szót és láttok magatok előtt valakit. Igen, az ő. Személy szerint ezt a stréberséget nagyon tiszteltem benne, és ez a későbbiekben sem változik. Becsültem, hogy helyzetéhez képest mennyire nyitott volt az őt körülvevő világra. Itt nem értenék teljes mértékben egyet Carollal a nem nőtt fel résznél, ellenkezőleg, szerintem az egyik legérettebben viselkedő ember volt az egész könyv során, és ez a későbbiekben méginkább meg fog majd mutatkozni. Egyedül az utolsó oldalakon viselkedik kicsit meggondolatlanabbul, de azt a kétségbeesése szüli. Ennek ellenére, az elején meg tudtam volna fojtani egy kanál vízben. Örökmozgó volt, folyton szeretett volna felvágni tudásával. Természetesen ez is érthető, hiszen el kellett magát adnia valahogy, de attól még kioktató, fontoskodó stílusa nagy szálka az emberek szemében. 

 Roden is elég szimpatikus lehet az embernek, de neki is vannak olyan tettei, amikkel az ember nem mindig ért egyet, illetve ő sincs híján a pimaszságnak,igaz az ő pimaszsága eltörpül, hisz Sage az igazi rosszaság, nem ő!


A könyv végét nem mondanám függővégnek, viszont azt nagyon is állítom róla, hogy csattanónak nagy csattanó. Az ember alig várja, hogy kezében foghassa a sorozat következő kötetét.  

Remélem, kedvet kaptatok ahhoz, hogy elolvassátok, ha még így sem, olvassatok bele az idézetekbe! Tényleg hihetetlen jó könyv, mindenféleképpen elolvasásra ajánlott!

Idézetek: 

– Eljátszod, hogy milyen kemény vagy, de láttalak megrémülni. Úgy teszel, mintha nem törődnél senkivel, de láttam, hogy reagáltál, mikor Latamer meghalt. És úgy teszel, mintha egyszerűen el tudnád felejteni a családod Aveniában, de hallom a hangod, mikor róluk beszélsz. Nem hiszem, hogy csak feleannyira is utálnál mindenkit, mint ahogy azt állítod. Most is csak egy színész vagy, Sage.

– Mire vagy képes, fiú?
– Ha egyszer már vette a fáradságot, hogy megkérdezze a nevem, talán használhatná is.

– Félsz egy fakardtól? – heccelt Mott.
– Csak bemutattam, milyen jó is vagyok a támadások elkerülésében – mondtam vigyorogva.

– Azt hittétek, már nem fogtok látni? – kérdeztem.
– Olyan érzés, mintha visszatértek volna a holtak – mondta Roden.

– Ügyes trükk – mondta Tobias.
– Segít gondolkodni.
– És min gondolkodsz?
– Azon, hogyan érjem el, hogy befogd a szád.

– Te nem hiszed, hogy lehetséges?
– Az, hogy lehetséges, nem jelenti azt, hogy bölcs dolog is.

Egyszer, mikor Mrs. Turbeldyvel beszélgettem, egy hernyóhoz hasonlítottam magam, ami oda megy, ahová csak akar, méghozzá úgy, hogy ezt alig veszik észre. Erre ő azt mondta, inkább vagyok csótány, aki a sötétben ide-oda rohangál, viszont elbújik, amint fényt lát. Ezt sértésnek szánta, de én úgy voltam vele, hogy elég jogos hasonlat, sőt akár még dicséretnek is elment, tekintve, hogy milyen nehéz elfogni a csótányokat.

Tea ajánlatunk:Tiramisu: Rooibs csoki- és karamelladarabokkal, pörkölt kávészemekkel

Teásan jó szórakozást kívánunk mindenkinek!😉